Ki tudja mióta porosodik a polcomon a Beke Csilla által összeállított Különleges muffinok című könyvem, pedig már vagy ezerszer ki akartam próbálni a benne szereplő recepteket. Valahogyan mindig is lenyűgöztek a kreatív képek a különböző ízű és dekorációjú muffinokról. Nem tudom, hogy időm és pénztárcám hogyan engedi, de lehetőségeim szerint igyekszem majd idővel az összeset kipróbálni. 

Most viszont az egyik kedvenc kombómmal, a csokis-mogyorós verzióval leptem meg magamat. Eleve mindent szeretek, ami bármiféle közösséget mutat a mogyoróvajjal. Ha az emberlánya vigyáz arra, mennyit fogyaszt belőle, akkor nem fog elhízni tőle, és ennyi öröm mindenkinek az életébe belefér, azt gondolom. Unalmas mindig a kalóriákat számlálni, a kulcs a mértéktartás. Úgyhogy örömmel vágtam neki az elkészítésének.

Összekevertem a tojásokat a margarinnal, és a cukorral. Ez eddig elég könnyen ment.

Ezek után hozzáöntöttem az átszitált sütőporos lisztet, a karob port, de kakaó por is jó bele, majd pedig vaníliaaromát is adtam hozzá. 

Ekkor következik a mogyoró, és egy kis tej. 

Muffinformákba öntöttem a tésztát, és beraktam 180-200 fokon sülni ezeket a tüneményeket. Elsírom magamat, olyan szépek lettek. Amint kihűltek, jöhetett a tetejére a krém. 

A krém elkészítéséhez szükséges habtejszín mennyiséget megmelegítettem, hogy felolvaszthassam benne a tejcsokit. Ha már relatíve kihűlt, akkor adtam hozzá a porcukrot és a margarint, bár utólag bántam már, hogy nem vajat adtam hozzá, kellemesebb lett volna, de azért így is finom volt. Végül ebbe is szórtam mogyorót. Ezután 1-2 órára beraktam a hűtőbe, hogy összeálljon az egész egy ilyen szép selymes öntetté.

Voilá, íme a végeredmény. A tetejére a krémet picit jobban is elkeverhettem volna, így egy picit darabos lett benne a margarin, de ezt valamiért mindig elcseszem. Na mindegy, majd legközelebb jobban odafigyelek rá. Azért szerintem így is dizájnos lett.