Úgy éreztem, hogy eljött az idő, hogy leteszteljem azt a narancsos palacsinta receptet, amit a neten szörfözve találtam. Nem szó szerint szörfözve, de ez most mellékes. 

A lényeg, hogy megcsináltam, amit meg kellett tennem, fogtam a lisztet, a cukrot, margarint, a szódabikarbónát, az ételfestéket és persze narancslevet. Ezeket összekeverve megkaptam a tésztámat, amit aztán kisüthettem palacsintasütőben, amit magyarul serpenyőnek hívnak. A serpenyő alját beolajoztam, hogy ne égjen oda az alja az egésznek, és ne legyen fekete, mivel a célom szerint sárgává kellett változnia az ételfestéktől. 

Íme az elkészítés menete. Döbbenetes meglepetéseket hordoz magában:

Itt láthatjuk, ahogyan a szódabikarbónás lisztet a cukorral, majd a margarinnal keverem össze. Ezután kerül bele a narancslé.

Majd következik az ételfesték. Ügyeljünk a mértékekre vele. Ez rettenetesen fontos. Hogy miért? Nem tudom, de így sokkal bölcsebbnek tűnhetek. 

Íme a végeredmény:

Gyönyörű lett. Megláttam, mikor elkészült, és azon kaptam magamat, hogy felsírtam boldogságomban.

A hozzávalók a következők: 

• 1 bögre liszt
• 3 ek kristálycukor
• narancsléből amennyi jólesik, vagy ha mazochisták vagyunk, akkor annyi, amennyi nem esik jól
• 2 ek vaj/margarin
• 1 tk szódabikarbóna