Különös mérföldkőhöz érkeztem, ugyanis mindig is ki akartam próbálni valamilyen süteményport. Tudjátok, létezik muffinpor, előre bekevert torta port, palacsinta por. És persze gofri por is létezik. Igazából az foglalkoztatott szívem legmélyebb bugyraiban, hogy milyen a teljesen homemade, házi verzióhoz képest. Őszintén szólva, ezeknek a poroknak soha nem tudtam megfejteni az értelmét. És hogy ez milyen?
Nos, meglepően jó.
(De az enyém sokkal jobb! MUHAHA *sértődött, durcás fej*.)
A hozzávalók a következők:
- 200 gramm Gofri por
- 180 gramm cukor
- 3 dl (mandula/rizs/normális)tej
- 80 gramm (vaj, (növényi)margarin
- olaj a gofrisütő megkenéséhez
Ha felmerülne valakiben a kérdés, hogy miért nincsen benne tojás, akkor a válasz az, hogy a por, amit én használtam, gluténmentes, és elsősorban vegánok számára készült. Az elkészítése nem igényel einsteni logikát. A porhoz hozzáadjuk a cukrot, az olvasztott vajat, és a tejet, majd jól összekeverjük. Állagra egyébként ideális esetben sűrűbb, krémesebb lesz mint egy hétköznapi palacsintatészta, de hígabb, mint egy átlagos gofritészta. Egyik legmeglepőbb tulajdonságaként el kell, hogy ismerjem, nagyon könnyű dolgom akadt a gofrisütőből való kiszedésekor. Nem ragadt oda, annak ellenére, hogy jócskán tartalmazott cukrot, és általában bármiféle olajozás ellenére, eddig mindig ez mutatkozott a gofrisütés legnehezebb pillanatának számomra. Tehát, mint említettem, a tészta valahogy így kell, hogy kinézzen:
Kész állapotban pedig valahogy így:
