Az anko nem más, mint japán édes babkrém. Mivel imádom az egzotikus ízeket, úgy döntöttem, megkóstolom én is, és csak reménykedni tudtam, hogy az én teremtményem ne csak gyenge kópiája legyen a tradicionális japán édességnek. Úgy érzem, nem vallottam kudarcot.
Legnagyobb meglepetésemre leginkább talán amolyan „lekvár” beütéssel bír. Próbálok párhuzamot találni valami mással, hátha jobban körül írhatóvá válik. Hmmm. Talán a szilvalekvárhoz hasonlít leginkább ízre, csak az ennél egy picit pikánsabb. Az anko kicsit visszafogottabban édes, egyáltalán nem gejj. Hozzátenném persze azt az aprócska tényt is, hogy én nem a hivatalos alapanyagból, az azuki babból csináltam, csak sima konzerv vörösbabból, így nem tudom mennyire mérvadó a benyomásom. De azt ki merem jelenteni, hogy a boltban kapható konzerv vörös babbal kifejezetten nagyon finom. Ahogyan utánanéztem egyébként, maga az azuki bab előkészítése sem igényel a magyar szokásoktól eltérő módszert.
Az ankot amúgy rengeteg desszerthez felhasználják Japánban, viszont nekem most nem állt érdekemben egy kifejezetten „japános” sütit kreálni. Eszembe jutott ugyanis, hogy keverhetném a magyar konyhát a japánnal egy kicsit. Hiszen azért szerintem ritka, hogy egy háztartásban mindig kéznél egy kis mochi alapanyag, vagy éppen a halformájú palacsinta/gofri sütő. Alapvetően azt a célt tűztem ki magam elé, hogy abban az esetben, ha bejövős az édes babkrém, akkor viszonylag gyakran csinálnék belőle otthonra. Szeretem, ha változatos az étrendem desszert területén, és szerintem a péksütik, fánkok és palacsinták tekintetében is borzasztóan unalmasak már a jól bevált lekvárok, mogyoró vajkrémek, meg a különböző diabétesz gyanús csokoládék felhasználása.
Így a péksüti alapjául egy hó kifli tésztát választottam. Úgy éreztem, hogy a zsírral készült alap jól fog harmonizálni a bab viszonylag tompa ízével. Nem tévedtem, meglehetősen ütős kombót kaptam. Tényleg kár, hogy nincs hagyományos hal alakú gofri sütőm. A felkelő nap országában ugyanis a legnépszerűbb felhasználása az édes babkrémnek az ilyen gofrik megtöltése vele. Ezeket amúgy taiyakinak hívják.
Itt a videó arról, hogyan készítettem el:
Itt pedig a hozzávalók:
